Varrós ládikó

Megláttam a Praktikerben ezt a csinos kis dobozt. Gondolkodás nélkül azonnal beletettem a kosaramba. Fogalmam sem volt, hogy minek ez nekem, de kellett! :)

Rám jellemző módon nem sokat vártam, azonnal hozzáláttam a festéséhez amint hazaértem. 

Néhány óra múlva ez lett belőle:

Menet közben az is kiforrta magát, hogy mit teszek bele.

A cérnáimat.

Így készült: 

-Festés után kibéleltem a belső részét. Egy keményebb papírra tettem egy réteg vatelint, erre tettem  az anyagot, amit visszahajtás után ráragasztottam a papírra. Ragasztópisztollyal a dobozba ragasztottam. Ugyanígy jártam el a belső oldalaknál, majd a tetejénél is.

-Dísznek néhány gombot ragasztottam rá pisztollyal.

-Majd egy barna szaténszalagot kapott, amit átkötöttem egy rafiával.

A technikát a Kincsértékű csecsebecsék blogról tanultam. 

Köszönöm Barbinak!!!!!!!

Gyűszű tartó

Már régóta szeretném egy csinos kis tartóban együtt látni a gyűszű gyűjteményemet.
Londonból, Párizsból, Münchenből, New Yorkból, Prágából,.......
Igazán megérdemelték már, hogy méltó helyet kapjanak a lakásban. 

Tudtam, hogy nem egyszerű kb. 4*4-es fakkokat készíteni, de szerencsére volt aki megtervezze nekem és segített az elkészítésében.

(Na jó, én segítettem neki :)

Jancsi javaslatára 2 mm vastagságú balsa falapot használtunk . Az illesztési pontoknál 4 cm-enként ékeket vágtunk bele, (na ekkor lett bőrkeményedéses az összes ujjam hegye) és ezután merőlegesen egymásra forgattuk a lapokat. 

Majd ráragasztottuk az oldallapokat és a hátlapot, és jöhetett a festés sötétbarnára.